„Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak”.Idézet forrása: Kálti Márk – Képes Krónika.

Kézai Simon krónikás szerint a magyar eredettörténetekben a magyarság hadi jelvénye Attilától (Etelétől) Géza fejedelemig a koronás fejű turul volt.

Őstörténetünket és szakrális örökségünket átszövi a turul madár. Kiemelt jelentőségének bizonyítékaként álljon itt néhány további megállapítás és idézet!

A turul madár felbukkanása a honfoglalás előtti korból

Ha valaki kinyitotta már valaha a Képes Krónikát, akkor annak egyik illusztrációján, láthatja Árpád fejdelem pajzsán a turul motívumot.

https://lh3.googleusercontent.com/ A kép csupán illusztráció!

Anonymusnál ez áll:

„Az Út megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendőben Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg sólyom-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.”

Ez a fordítás azonban nem pontos, mert az eredeti latin szövegben nem héja-formájú, hanem sólyom formájú (astur) madár található.

A Képes krónikában ez olvasható:

„Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak”.

Ezekben az idézetekben tetten érhető a totemisztikus ősünk, amely egyrészt törzsi jelképünk, másrészt ősi hitvilágunkban egy természetfeletti lény, aki erejével óvja, védelmezi a magyarságot.

Következésképpen az égi patrónusunk megszemélyesülésének tekinthető a turul, aki széttárt szárnyaival atyai módon oltalmazza a reá bízott népet-nemzetet, jelesül, a magyarságot.

Ennél fogva a turul sokkal több, mint szimbólum és totem, mivel hűen reprezentálja a lelkületünket is. De milyen is ez a turul?

Sokan próbálkoztak már etimológiai (szavak eredetét vizsgáló nyelvészeti tudományág) és ornitológiai (madártani) alapon a turul besorolásával. Addig eljutottak, hogy a turul ragadozó madár lehetett, mivel etimológiailag a vadászsólyom és a kiváló tulajdonságokkal bíró ragadozó madár jelentéssel bíró togrul vagy turgul török szóra vezethető vissza.

Ha a sumer-magyar szakralitásból indulunk, akkor a TUR-UL a FÉNY FIÁT jelentheti.

Amennyiben a székely rovásírás felöl közelítünk, akkor egy olyan LÉLEKRE utal, amelyet maga Isten támogat és újít meg időről-időre.

Madártanilag és krónikáink esetében többször is körülírva találkozunk a turullal, amikor héja-forma, sólyom-forma, tehát héjához, sólyomhoz, esetleg sashoz hasonló madárra találunk utalást. Konkrétan a turul szó először Kézainál fordul elő írásos formában.

Utána pedig elindul egy a mitikus turul madár és a sólyom összefonódása, illetve már-már kölcsönös megfeleltetése egymással.

A Turul madár lélekvezetőként a honfoglalás elindítója

A magyarok fejedelmének Levédiában, tehát a Kárpát-medencébe történő beáramlás előtt volt egy médiumi álma. Óriási sasok támadtak állataikra és kezdték megtizedelni azokat, amikor a levegőégből egy bátor turul megölte az egyik sast, mire a többi sas elmenekült. Ezután indultak volna vissza a magyarok Attila földjére. De csak indultak volna, mivel nem ismerték az utat.

Ekkor jelent meg ismét a turul és onnantól kezdve egészen a Kárpát-medencéig a fejedelemnek és népének mutatta a hazánkba, Pannóniába vezető utat, mely földet Attila király hagyott reánk.

Miután őseink megérkeztek Pannóniába a turul eltűnt szemük elől. Ez az úgynevezett Turul-mítosz.

A Turul-mítoszból egyebek mellett az is kiderül, hogy az álombéli Turul után egy húsvér turul jelenik meg a fejedelem feje felett, így fizikailag is látható lényről beszélhetünk. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a turul minden bizonnyal egy kerecsensólyom, amelynek a szállásterülete egybeesik őseink birodalmi határaival, melynek legnyugatibb határa a Kárpátok vonulata.

Itt érdemes felhívni a kedves Olvasó figyelmét arra, hogy a turul madár minden nehézség nélkül azonosítható a kerecsensólyommal, a továbbiakban csak sólyommal. Ugyanakkor ezt megkülönböztethetjük hagyományaink lélekvezető madarától, a Turultól (nagybetűvel írva), aki pedig egy természetfeletti lény, egy fénylény.

A leírások már csak azért sem egy az egyben ugyanarról a madárról szólnak, mert a leírásokból kiderül például a méretbeli különbség. Nem mindegy, hogy elfér a vállunkon, vagy óriási.

Érdekes mitologikus párhuzam az iráni-perzsa eredetmítosz, mely szerint őseik egy Szimurgh nevű fénymadarat követve jutottak el hazájukba. Vannak, akik az ilyen és ehhez hasonló párhuzamokból rögtön arra következtetnek, hogy a magyar Turul-turul és a perzsa Szimurgh egy és ugyanaz a madár, illetve madárős.

Szó mi szó, e madáralakban megszemélyesített, mitikus fénylények hasonlóság elég egyértelműnek tűnik.

Az ég és a lég elborul hirtelen,
és Szímurgh, a fenséges, ím ott terem,
mint felleg, miből gyöngy-eső hullna ki.

Sáhnáme (Rusztem születése – részlet Devecseri Gábor fordítása)

Turul – Szimurgh – Hórusz – Főnix

A mitikus madarak és a totemállatok őshagyományokban való fel-felbukkanása jelzi számunkra, hogy őseink – más népekhez hasonlóan – a valóság olyan szintjeit is ismerhették, melyeket mi jobb szó híján szellemvilágnak hívunk. Még ha szellemtudományi szempontból nem is ez a legszabatosabb kifejezés, azt azért érzékelteti, hogy a valóság magasabb világaiba volt bejárásuk szakrális vezetőinknek. A Turul az ősmagyaroknál, Szimurgh az ősi irániaknál, valamint Hórusz és Főnix az óegyiptomiaknál távolról sem csupán egy húsvér madarat jelölt, ugyanakkor nem is pusztán egy jelkép vagy vízió volt.

Ezek a mitológiai, vagy inkább természetfeletti lények, a Napisten madarai voltak különböző korokban.

Tudtak kommunikálni a beavatott uralkodókkal, bölcsek voltak, isteni erőt birtokoltak, vezették a lelkeket az isteni akarat szerint, fény/tűz alkotta őket, halhatatlanok voltak… Miért? Mert a Napisten küldöttjei, lélekmadarai voltak.

Így a Turul vezetette nép nem más, mint a Istentől/Napistentől vezetett nép. (Ez sok mindent megmagyaráz a magyar szakrális történelemben.)

A Turul/turul-sólyom tiszteletünkben visszatükröződik égi hovatartozásunk tudata! Ebből meríthetünk erőt újra meg újra. A szent madarunk fémjelezte Turul-vérvonal sejteti, hogy a Napisteni fiai vagyunk (szakrális fejedelmünk elnevezése is pontosan ezt jelenti: KÜNDÜ = NAP FIA), ilyen értelemben a Szent Sólyom leszármazottjai vagyunk, akiknek vissza kell térnie ősatyái útjára: Árpád- Attila-Nimród ösvényére, akik a Napisten küldöttjei voltak.

Ezért lett szent vérvonal a Turul-dinasztiáé. Ezért fontos a nemzeti ősvallásunk. Ezért imádtuk (tiszteltük) mindig is a Napistent. Erre emlékeztetnek turul-mondáink, turul-szobraink és egyéb ábrázolásaink (ötven forintoson és a NBM jelképében is.), valamint ehhez a szent küldetéshez segít felnőni a napvallás is.

Mindebből nyilvánvalóvá válik, hogy TURULMADÁR = NAPMADÁR

Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.

Részt vehetsz programjainkon:

• Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)
• Hétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)
• Bel- és Külföldi zarándoklatainkon
• a Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott Istentiszteleteinken
• Szer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)
• Főnix programunkon
• Ébresztő Táborunkban

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.

Bővebb információ:

napvallas@gmail.com

szernap@gmail.com

Száraz György

Boldog napot!