Húsvét Ünnepe és a Napvallás

By
In Napvallás
  0
0

Először néhány közkeletű félreértést szeretnék eloszlatni a húsvéttal mint szent ünneppel kapcsolatban, melyeket a ma embere azért vesz készpénznek, mert ezeket tanították meg neki. Majd ezt követően röviden összefoglalom, mi mindent jelent a húsvét a napvallás követője számára.

 

 

Ma a húsvétot tartják a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepének, mivel az egybeesett Jézus kereszthalálának és feltámadásának eseménysorozatával. A napvallás is megemlékszik Jézus Krisztusról mint megváltóról, de a hivatalos Bibliában részben szereplő, részben nem szereplő események forgatókönyvét egészen másképpen ismeri saját kinyilatkoztatásai alapján. Erről külön előadásaink szólnak.

 

Azt sem szabadna figyelmen kívül hagynunk, hogy a húsvét voltaképpen nem keresztény ünnep, hanem csak azzá tették. Eredetileg – bár ez a szó igen furcsa ide – csak Krisztus után 325-ben a niceai zsinat tette a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra. Így lett a húsvét mozgó ünnep. Kérdés, hogy közel 300 éven keresztül – tudniillik, Jézus feltámadása és a 325. évi zsinat között eltel három évszázad alatt – hol volt a húsvét ünnepe?

 

Aki egy picit mélyebben foglalkozott a kérdéssel, az tudhatja, hogy a kereszténység az időszámításunk szerinti első három évszázadban olyan gyökeres átalakulásokon ment keresztül, melyek során inkább politikai eszközzé vált, mintsem igaz vallássá. Később pedig a pápaság történetéből és a világtörténelemből ismerjük, mivé silányították Krisztus minden emberre kiterjesztett messianisztikus küldetésének szakrális üzenetét és karmikus gyümölcseit.

Rövidre fogva, a ma érvényben lévő, hivatalos húsvét jobbára egy mesterségesen kialakított és egy másik, korábbi ünnepre ráültetett időszak a kereszténységben, ami már nagyrészt elveszítette eredeti tartalmát.

 

 

A második megoldás a húsvét eredetének meghatározására, amit egyébként sokan osztanak, hogy a húsvét a zsidó vallásban szereplő Pészach vagy Pészah megfelelője, ami lényegében tehát egy zsidó ünnep, a zsidó húsvét. Más szóval pászkaünnep vagy a kovásztalan kenyerek ünnepe, amit az egyiptomi kivonulásra való megemlékezés okán ünnepelnek. Azért hívják a kovásztalan kenyér (macesz, laska) ünnepének is, mert akkoriban ez volt a szegények kenyere. A feltételezett (!) egyiptomi fogságból menekülő zsidóságnak állítólag nem volt ideje kenyértésztát keleszteni, ezért vízből és lisztből gyúrt, kelesztés nélküli pászkát vagy maceszt ettek.

Olyannyira meggyökeresedett az európai kultúrában ez a hiedelem, hogy a húsvét különféle neveit is több nyelv a zsidó Pészachból vezették le, illetve vették át: Pasta románul, Paque franciául, Pasqua olaszul, Pascua spanyolul, Páscoa portugál nyelven.

 

Ezzel kapcsolatban említést érdemel pár adat:

  • nem az egész zsidó nép vonult ki Mózessel, hanem csak egy része;
  • csak később követelte magának a többi zsidó nép is a kivonulást, hogy beilleszthessék saját szent történelmükbe;
  • az Egyiptomból történő kivonulás előtt is volt ilyen ünnep! – Eredetileg egy nomád pásztorünnep volt, melyet a zsidók évezredeken át már gyakoroltak, ti. áldozatokat mutattak be az ünnep alkalmával;
  • csak később illesztették be a jahvista szent történelembe ezt a fajta áldozathozatalt összekapcsolva az Exodus-szal.

 


 

Ha valóban érdekel valakit a hamisítatlan, szent történelem, akkor érdemes utána kutatni!

 

Bárki könnyedén visszaigazolhatja magának, hogy a húsvét mögött egy pásztorünnep, illetve tavaszköszöntő ünnep húzódhatott meg. Erre talál példát a vallástörténelemben. Mondjuk, Ostara / Eostre / Alban Eilir istennő (túlvilág istennője) március 21-i ünnepéből indulhatunk ki. Ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, illetve időszaka.

Vagy említhetném a virágvasárnapi barkaszentelő ünnepét is, ami természetesen korábban pálma- és olajág-szentelés volt, a római vallás előtt pedig egy magyar tavaszi rontás- és betegségűző, valamint gyógyító rítusokból álló ünnep. Ezen kívül természetvarázslásokat is végeztek ilyenkor, a bőséges termés érdekében és a természeti csapások kivédésére.

 

A népszokásaink fonalán tovább haladva láthatjuk, hogy nem is annyira keresztény, vagy zsidó, vagy szimplán pogány szokás szolgáltatja a húsvét szentségét, hanem sokkal inkább ősi, mágikus és kozmikus vallási képzetekkel és szertartásokkal van dolgunk, amelyeket idővel kifordítottak magukból, átírtak és tudatosan megváltoztatva az egyes vallási közösségek a maguk szája íze szerint alakítottak.

 

A napvallás szempontjából magától értetődően a tavaszi napéjegyenlőséggel is szorosan és szervesen összefügg a mindenkori húsvétnak nevezett ünnep. Ez a megtisztulás, a megújhodás, a lezárás és újrakezdés, az újjászületés, az elmélyülés és emlékezés tavaszi időszaka.

Röviden és érthetően fogalmazva, ebben áll a húsvét valódi jelentősége. Itt jön a képbe a víz mint mágikus ágens, amely tiszta és megszentelt formájában képes védeni a betegségekkel szemben. Ezért végeztek őseink ilyenkor tisztító és megszabadító varázslatokat, szereket. Ebből népszokásainkban még megmaradt a napfelkelte előtt vagy alatt való patakvízből vagy kútvízből történő hajnali mosdás. Ezért is nevezik aranyvíznek ezt a hajnali vizet. Megjegyzem, még az állatokat is lehajtották a patakhoz húsvétkor mágikus tisztulás céljából. Sőt, később a víz mágikus tisztító hatásra őrződött meg és hagyományozódott át a húsvéti locsolkodás szokásában: akit (szentelt) vízzel lelocsoltak, az megfiatalodott, megújhodott egy vagy több évre – szóval „nem hervadt el”.

 

A határjárás vagy határkerülés szintén egy természeti rítusra vezethető vissza: régen a táltos, vagy a javas elűzte a gonosz szellemeket a házak és a földek tájékáról. Ez a hagyomány – igaz, mágikus rítus híján már jóval kisebb hatékonysággal – maradt fenn a határkerülés szokásában.

 

Újabb tradíció a tűzgyújtás vagy gyertyagyújtás, ami eredetileg a szer-tüzek, vagyis a megszentelt, szertartásos keretek között lángra lobbantott tüzek felélesztése volt: a Nap ragyogása, égi tüze, tisztító ereje kicsiben a gyertya lángjából áradt ki az egybegyűltekre. Természetesen a szabadban gyújtott szer-tüzek is hasonló célokat szolgáltak: megtisztulni, emlékezni, feltöltődni a tűz, illetve a Nap erejéből. Később ebből a napvallásos szerből is egyéb töltetű vallási rítusokat kreáltak.

 

Még egy hagyományra érdemes felhívni a figyelmet a húsvéttal kapcsolatban. Ez pedig a tojásfestés és tojásajándékozás szokása. Számos okot tudnék felsorakoztatni a tojás mágikus erejének példázataként, de most maradjunk meg a ma is ismert szokásoknál. A piros tojás egészségvarázsló és megtermékenyítő erővel bírt. Termékenység alatt ne csak a gyermekáldást értsük, hanem az életenergiákkal való áldásokat: reményt, hitet, bölcsességet, egészséget, jólétet, boldogulást stb.

Egyébként nem csak a tojást, hanem minden étket megszenteltek a húsvéti energiákkal a megfelelő szertartás keretében. Ezt hívták ételszentelésnek.

 

A legszebb hagyományok közé tartozik a húsvéti napon/napokon a felkelő napfelkeltének a köszöntése és nézése – különösen valamelyik magaslati helyről. Miért? Mert a felkelő nap emlékezteti az embert legjobban a feltámadás misztériumára. Ne feledjük Jézus is azért jött, hogy emlékeztessen bennünket saját kozmikus lényünkre. Az a kozmikus vallás, amire Jézus Krisztus is számtalan módon utalt: az egyetemes szeretet. Kifejezi-e ezt szebben és érthetőbben bármi is a felkelő napnál, ami mindenkire egyformán süt és szórja áldásait.

A felkelő nap köszöntése is egy napvallásos szertartás. Megjegyzem, lehunyt szemmel is végezhető ez a szer. Úgy is nagyon hatásos. Ehhez mindösszesen annyit kell tennünk, hogy napfelkeltekor megállunk a felkelő nappal szemben úgy, hogy a karjainkat könyökből behajlítva a két tenyerünket a nap felé fordítjuk és így állunk néhány percig. Közben kiürítjük a fejünket és a szívünket, hogy teljes mértékben befogadhassuk a Napisten áldásait.

 

Magától értetődően ennek a cikknek nem tárgya a húsvét szent misztériumainak a további részletezése. Akit mélyebben érdekelnek ezek az összefüggések és gyakorolni is szeretnék az ősi szent rítusokat, azokat szeretettel várjuk minden szombaton a Naptemplomunkban.

 

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

Recent Posts